Sorban a harmadik ügyeskedésem egy "kovácsoltvas"szék, melyet egy kedves norvég miniatűr imádó, Synnøve blogján (http://synnovesetdukkehjem.blogspot.com/) láttam meg és azonnal beleszerettem.
Mivel ugye a sarki üzletben nem árulnak ilyet, innen-onnan drótot szereztem és már kanyarodott is a fogó és a kezeim között.
Aztán jött a pillanat ragasztó és ragasztottam. Nem volt nagy élmény, mert többször összeragadtam a székkel...Aki ragasztott már pillanat ragasztóval tudja, milyen alattomos jószág:(
Előtte kipróbáltam a klasszikus Technokolt is, de sajnos erre nem volt alkalmas.
Nagy élmény ám, mikor az ember létre hoz valamit a saját két kezével:) Terápiának is kiválóan alkalmas.
Még le kell festenem, de máris idekívánkozott:)
Az utolsó képen már a -sorban a második- alkotásom áll, illetve ül. Őlédisége még ruha, haj és név választás előtt áll, de így is nagy út van mögötte...hát még mögöttem.
De ez egy másik bejegyzés témája...
Szuper! Nem győzöm csodálni a széket. A pillanatragasztóval nekem is hasonló tapasztalataim vannak, néha eggyé váltunk. Sokkal jobb módszer a forrasztás, de az egy kis gyakorlást igényelne a részemről.
VálaszTörlésAz eredeti széken láttam, hogy az valószínűleg forrasztva van, de nincs se eszközöm, se tudásom hozzá. Így maradt a pill ragasztó. De ne tudd meg mit szenvedtem pl az ülőkével.
VálaszTörlésMegérte, büszke lehetsz magadra, nagyon jól sikerült :D
VálaszTörlésKöszönöm és örülök, hogy ellátogattál hozzám:)
VálaszTörlés