Ma végre, hosszas tervezgetés és egyeztetés után távolsági buszra szálltam és ellátogattam Őrbottyánba.
Utazásom célja nem egyéb volt, mint végre személyesen is megismerni Bözsét és megcsodálni miniatűrjeit.
Míg a békés, nyugodt tájakon pihentettem Pesthez szokott szemem, ripsz-ropsz, meg is érkeztem.
Bözse kedvesen fogadott, Füge kutyáról nem is beszélve :)
A házukba lépve, a nappali polcán szembe találkoztam Edit szobájával, ami pont olyan szép volt, mint a képeken, talán még szebb is, mert élőben még jobban látszott az, hogy milyen igényesen választja meg a megfelelő anyagokat és technikákat, a legélethűbb hatás elérésének érdekében.
Aztán bementünk a hobby szobájába és tulajdonképpen- egy rövid kerti séta kivételével-ott is ragadtunk. Fiókok, dobozok nyíltak és sorra kerültek elő az eszközök, az alapanyagok.
Bözse tulajdonképpen egy polihisztor a miniatűrök terén. Mindent megmunkál, mindenhez van eszköze, minden anyagot ismer és naná, hogy használ is.
Én meg tátott szájjal figyeltem és fejben jegyzeteltem.
Aztán ott volt az a rengeteg mini, sok-sok doboznyi elkészült csoda, amik élőben még jobban néztek ki.
Megcsodáltam a tornácot is, sőt sikerült egy kis aprósággal meg is toldanom, egy kakassal, de a szentem elég kótyagos volt, folyton feldőlt. Itt is csak ismételhetem magam, mert olyan hihetetlenül valósághű volt minden, hogy a saját szemeimnek sem akartam hinni. Csak akkor ocsúdtam fel, mikor nem tudtam megmosni a kezem a mini-kerti csapjánál...
Nem túl jó kép, de remélem azért látható a kakaska...
Sajnos pár dolgot már nem láthattam élőben, távoli országokba utaztak, Etsy-shopjának közvetítésében. Elkelt Sparheltjáért mindketten elmorzsoltunk egy-egy könnycseppet:)
Bözse egy finom csirke pörkölttel tette fel az i-re a pontot, mire körbeültük szüleivel az asztalt, befutott a sorban első nagylánya is, aki már olyan ügyes, hogy egyedül jön haza a suliból (bár mint hallottam, vadgesztenye-szezonban gyakran késik:)
Mondhatom szuper nap volt ez a mai! Úgy éreztem magam, mint egy kisgyerek a játékboltban.
Bözse kedves házigazda volt és még ajándékot is kaptam, nevezetesen egy hőn áhított fehér Fimo-t és egy szuper eszköz készletet.
Órákig lett volna még miről beszélnünk, de el kellett érnem a vonatot, így elbúcsúztunk.
Órákig lett volna még miről beszélnünk, de el kellett érnem a vonatot, így elbúcsúztunk.
Remélem hamarosan találkozunk!
